Az Egyesült Államok befejezte megmaradt katonai erőinek kivonását Irakból, véget vetve a 2003-as invázióval kezdődött és több mint két évtizeden át különböző formákban folytatódott jelenlétének.
A végső indulást 2026. szeptember 30-án fejezték be, a Washington és Bagdad között 2024-ben létrejött megállapodás alapján. A Reuters arról számolt be, hogy a kivonás több mint 23 évnyi háború, felkelés elleni műveletek és az ISIS elleni kampány után véget vet az USA megmaradt iraki katonai jelenlétének.
Reuters + 1
Ez a pillanat az egyik legjelentősebb változás a közel-keleti biztonsági környezetben az évek során.
Irak számára egy olyan nehéz új szakaszt is megkezdődik, amelyben saját biztonsági erői elsődleges felelősséget vállalnak az ISIS újjáéledésének megakadályozásáért és az országon belül működő erős fegyveres csoportok irányításáért.
Az amerikai csapatok miért hagyták el Irakot?
A visszavonás nem volt hirtelen döntés.
Washington és Bagdad 2024-ben megállapodtak abban, hogy felszámolják az Egyesült Államok vezető koalíciós misszióját az ISIS ellen.
Ali al-Zaji iraki miniszterelnök később 2026. szeptember 30-án a koalíciós misszió és a külföldi erők távozásának meghatározott végső időpontjaként írta le.
Egy amerikai tisztviselő azt is megerősítette a határidő előtt, hogy Washington azt várta, hogy a visszavonás szeptember 30-ig befejeződik.
Al Jazeera + 1
Az amerikai tisztviselők azt mondták, hogy az iraki erőktől elvárják, hogy vezessenek az országon belüli terrorelhárítási műveletekben.
A Pentagon korábban azt mondta, hogy az átmenet az iraki biztonsági erők és a kurd Pesmerga által az ISIS elleni küzdelemben elért eredményeket tükrözi.
AP Hírek
A katonai jelenlét 2003-ban kezdődött.
A modern amerikai katonai jelenlét Irakban 2003 márciusában kezdődött, amikor az amerikai és szövetséges erők megszállták az országot, és eltávolították Szaddám Huszeint a hatalomtól.
A 2007-es amerikai lázadás-ellenes műveletek csúcsán több mint 170.000 amerikai katonát telepítettek Irakba.
Al Jazeera
A konfliktus a 21. század elejének egyik meghatározó külpolitikai eseményévé vált.
A Reuters szerint több mint 4500 amerikai katona halt meg a konfliktus évei alatt.
Reuters
Az amerikai csapatok eredetileg 2011 decemberében hagyták el Irakot.
De az amerikai hadsereg néhány évvel később visszatért, miután az ISIS nagy területeket foglalt el Irakban és Szíriában.
Az amerikai csapatok miért tértek vissza 2014-ben?
Az ISIS drámaian megváltoztatta a biztonsági helyzetet.
2014-ben a csoport elfoglalta Mosul-t és Észak-és Nyugat-Irak nagy területeit, kikiáltva egy önjelölt kalifátust Irakban és Szíriában.
Az iraki kormány nemzetközi segítséget kért.
Az Egyesült Államok ezt követően nemzetközi koalíciót vezetett, amely légi erőt, hírszerzést, képzést és egyéb katonai támogatást nyújtott az iraki erőknek és a kurd harcosoknak.
Az ISIS végül elvesztette az irányítást az elfogott terület felett, bár a szervezetet nem zárták ki teljesen.
A többi hálózat kisebb sejtekkel és felkelő tevékenységgel folytatta működését.
Ez az egyik oka annak, hogy az USA végleges kivonását szorosan figyelemmel kísérik.
Az ISIS visszatérhet?
Az iraki biztonsági erők sokkal erősebbek, mint amikor az ISIS 2014-ben átsöpört az ország egyes részein.
A biztonsági tisztviselők és elemzők azonban figyelmeztettek arra, hogy az ISIS-sejtek aktívak maradnak.
A Reuters aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az amerikai hírszerzés, felügyelet és katonai támogatás megszüntetése lehetőséget teremthet a katonáknak az átszervezésre.
Reuters
A kérdés különösen érzékeny, mert az ISIS-nek nem kell ellenőriznie a nagyvárosokat, hogy veszélyt jelentsenek.
A kis hálózatok támadásokat végezhetnek, tagokat toborozhatnak, fegyvereket mozgathatnak, és kihasználhatják a biztonsági hiányosságokat.
Iraknak továbbra is nyomást kell gyakorolnia azokra a hálózatokra, ahol lényegesen kevesebb a közvetlen amerikai katonai részvétel az országban.
Mi lesz az amerikai kapcsolattal Irakkal?
A csapatok távozása nem jelenti azt, hogy a Washington és Bagdad közötti diplomáciai kapcsolatok véget érnek.
Mindkét kormány jelezte, hogy a kapcsolat várhatóan az állandó amerikai katonai jelenlét nélküli gazdasági, politikai és biztonsági együttműködés irányába halad.
Az iraki miniszterelnök hivatala korábban azt mondta, hogy a kapcsolatok a koalíciós küldetés befejezése után a szuverenitáson és a közös érdekeken alapuló együttműködés felé fognak elmozdulni.
Al Jazeera
Az átmenet ezért inkább a kapcsolat természetét változtatja meg, semmint annak megszüntetését.
Az Egyesült Államok jelentős diplomáciai és gazdasági érdekeket tart fenn Irakban és a tágabb Közel-Keleten.
Irán befolyása most nagyobb ellenőrzés alatt áll.
Egy másik fontos kérdés, hogy a visszavonás hogyan befolyásolja Irán befolyását Irakban.
Iránnak mély politikai, gazdasági és biztonsági kapcsolatai vannak az országban.
Számos erős iraki fegyveres csoport régóta kapcsolatban áll Teheránnal.
A Reuters arról számolt be, hogy Irán és a szövetséges csoportok üdvözölték az Egyesült Államok indulását, miközben egyes iraki tisztviselők és elemzők aggódnak amiatt, hogy az ország belső hatalmi egyensúlya hogyan változhat.
Reuters + 1
Az, hogy az iráni befolyás milyen mértékben bővül, az Irakban hozott döntésektől függ, beleértve azt is, hogy Bagdad hogyan irányítja a fegyveres szervezeteket és erősíti az állami intézményeket.
Ezért még túl korai meghatározni az amerikai visszavonulás hosszú távú politikai következményeit.
Irak szembesül a milícia kérdésével.
A hagyományos állami parancsnoki struktúrákon kívül működő fegyveres csoportok jövője szintén fontos kérdés.
Irak kormánya azt mondta, hogy a fegyverek állami felügyelet alá helyezése fontos része az ország következő szakaszának.
Néhány milícia szervezet jelentős katonai és politikai befolyást fejtett ki az ISIS elleni küzdelem során.
Többek is integrálódtak Irak tágabb biztonsági struktúráiba, miközben külön vezető hálózatokat és politikai kapcsolatokat tartottak fenn.
Az iraki kormány most a biztonság fenntartásának kihívásával néz szembe, miközben megerősíti a fegyveres erők központosított irányítását.
Ez a kérdés még fontosabbá vált, amint külföldi csapatok távoznak.
A kurd vezetők aggodalmukat fejezték ki.
Irak autonóm kurdisztáni régiójában is figyelemmel kísérik a visszavonulást.
A kurd erők jelentős szerepet játszottak az ISIS elleni kampányban, és szorosan együttműködtek az Egyesült Államokkal.
Néhány kurd tisztviselő nyilvánosan aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az amerikai távozás a régiót nagyobb veszélynek teheti ki.
Masrour Barzani, a kurdisztáni regionális kormány miniszterelnöke a közelmúltban kritizálta a visszavonulást, és aggodalmát fejezte ki a régió sebezhetőségével kapcsolatban, különösen az Iránnal kapcsolatos szélesebb feszültségek közepette.
Financial Times
A kurdisztáni régiónak most a megváltozott biztonsági környezetben kell kapcsolatot ápolnia Bagdaddal és a szomszédos államokkal.
Törökország jelenléte is csökken
Az amerikai távozás egy másik jelentős fejlemény mellett történik.
Törökország a közelmúltban megállapodott abban, hogy fokozatosan kivonul az észak-iraki Bashiqa katonai bázisról, és átirányítja az irányítást az iraki szövetségi kormányra.
A megállapodás a török elnök, Recep Tayyip Erdogan és Ali al-Zaji iraki miniszterelnök közötti megbeszéléseket követte.
Törökország a Kurd Munkáspárt, az úgynevezett PKK elleni műveletek részeként Észak-Irakban tartotta fenn erőit.
A Bashiqa-megállapodás nem jelenti azt, hogy Észak-Irakban minden török katonai tevékenység véget ér, de újabb változást jelent az ország külföldi katonai jelenlétében.
AP Hírek
Szeptember 30 egy történelmi fordulópont
Az amerikaiak és az irakiak számára a visszavonulás két évtizednél hosszabb katonai fejezetet zár be.
Az USA jelenléte több szakaszban is fennmaradt: 2003-as invázió, megszállás, felkelés, szektariánus erőszak, 2011-es kivonulás, az ISIS felemelkedése és az amerikai erők 2014-es visszatérése.
Most Irak egy másik korszakba lép.
Kormánya nagyobb felelősséggel tartozik a nemzetbiztonságért, míg Washington egy olyan kapcsolat felé halad, amely nem függ az országban állomásozó katonáktól.
A legfontosabb kérdések megválaszolása időbe telik.
Iraknak bizonyítania kell, hogy biztonsági erői képesek az ISIS-t megfékezni, a belső fegyveres csoportokat irányítani és megvédeni az ország intézményeit, miközben versengő regionális érdekeket irányítanak.
Az Egyesült Államok számára 2026. szeptember 30-án véget ért a modern kor egyik leghosszabb és legkövetkezményesebb katonai küldetése.