A Világbank 30-40 országgal folytat tárgyalásokat pénzügyi támogatásról, a feltörekvő gazdaságoknak pedig nyomás nehezedik az energiaárak, az élelmiszerek és a hitelfelvétel költségeire.
A Reuters ügynökség szerint a Világbank elnöke, Ayay Banga október 11-én jelezte, hogy az intézmény mérlegeli, hogyan segíthet azon országoknak, amelyeket egy új gazdasági válság fenyeget.
Banga kifejtette, hogy a közel-keleti konfliktus hatással volt a nemzetközi olaj-, dízel- és vegyihulladék-árakra, és növelte a termelési és szállítási költségeket.
A Világbank korábban 25 milliárd dolláros alapot biztosított a válságok kezelésére. A Reuters szerint azonban az intézmény akár 100 milliárd dollárra is növelheti a támogatást, ha a helyzet romlik.
További aggodalomra ad okot az El Niño éghajlati jelenség, amely az elkövetkező hónapokban aszályt, árvizeket és a mezőgazdasági termelés károsodását okozhatja.
A fejlődő országok jelentős pénzügyi kötelezettségekkel is szembesülnek. A 2026 során visszafizetendő külső adósság becsült összege mintegy 400 milliárd dollár, míg a kifizetések jelentős része kamatokkal kapcsolatos.
A szakértők figyelmeztetnek, hogy a költséges energia, a kedvezőtlen éghajlati viszonyok és az adósságok ötvözése arra kényszerítheti a kormányokat, hogy korlátozzák az egészségügyi, oktatási és infrastrukturális kiadásokat.
A Világbank magánberuházások mobilizálására és a leginkább érintett országok szerkezetátalakítására is törekszik.
A fejlemények a pénzügyi stabilitásról és a globális gazdaság kilátásairól folytatott nemzetközi megbeszélések középpontjában állnak.