Az Egyesült Államok és az európai szövetségesek közötti kapcsolatok újabb diplomáciai válsággal néznek szembe, miután Donald Trump elnök kormánya széles körű szankciókat vezetett be a Nemzetközi Büntetőtörvényszék ((ICC)) ellen, amelynek székhelye Hágában van Hollandiában.
Hollandia, a nemzetközi intézmény székhelye szerinti ország komoly aggodalmának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy az amerikai intézkedések milyen következményekkel járhatnak a bíróság és a nemzetközi igazságszolgáltatási rendszer működésére.
A német T-Online média szerint a holland hatóságok mérlegelik, hogyan védhetik meg az intézményt a banki szolgáltatásokat, technológiát és napi műveleteket érintő szankciók hatásaitól.
A döntést október 9-én jelentette be Marco Rubio amerikai államtitkár, aki azzal vádolta a bíróságot, hogy túllépte hatáskörét, és elfogadhatatlan lépéseket tett az amerikai polgárok és a washingtoni szövetségesek ellen.
Az Associated Press szerint a szankciók célja a pénzügyi tranzakciók és az amerikai vállalatokkal való bírósági kapcsolatok korlátozása. Ez komoly nehézségeket okozhat a fizetések kifizetésében, a technológiai rendszerek és a nemzetközi vizsgálatok finanszírozása révén.
Az intézkedéseket azonban nem hajtják végre azonnal. Az Egyesült Államok kormánya egy hat hónapos időszakot jósolt 2027. április végéig, amely lehetőséget biztosít a diplomáciai tárgyalásokra.
Rob Jetten holland miniszterelnök rendkívül nyugtalanítónak nevezte az amerikai határozatot, figyelmeztetve, hogy a bíróságra nehezedő nyomás az Egyesült Államok és Európa közötti kapcsolatokat is befolyásolhatja.
Tom Berendsen holland külügyminiszter azt mondta, hogy országa továbbra is megvédi az intézmény függetlenségét és működését.
A holland kormány hivatalos nyilatkozata szerint a hat hónapos időszakot a Washingtonnal folytatott párbeszédre és a bíróságot támogató államokkal való koordinációra kell használni.
A reakciók nem korlátozódnak Hollandiára.
A Reuters jelentése szerint Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország, Dánia, Kanada, Japán és Hollandia külügyminiszterei közösen elutasították az amerikai szankciókat.
Még az Európai Bizottság is figyelmeztette, hogy az Európai Unió kész intézkedéseket hozni a bíróság munkájának folytatására.
Az egyik megvitatott lehetőség a külföldi szankciók hatásainak megakadályozására szolgáló európai mechanizmus alkalmazása, amely védelmet nyújthat az intézménnyel együttműködő európai vállalatok számára.
A konfliktus elsősorban a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatósága alá tartozó amerikai ellenzékkel kapcsolatos, különösen az amerikai erők afganisztáni akcióit és az izraeli miniszterelnök, Benjamin Netanyahu ellen a gázai háború miatt kiadott végzéseket érintő vizsgálatok után.
Az Egyesült Államok és Izrael nem tagjai a bíróságnak, és ellenzi, hogy ezekben az esetekben joghatóságát gyakorolja polgáraival szemben.
Másrészt a bíróság hangsúlyozza, hogy megbízatása a nemzetközi jogból ered, és hogy a vizsgálatokat politikai beavatkozás nélkül kell lefolytatni.
A Bíróság elnöke, Tomoko Akane kijelentette, hogy az intézmény továbbra is függetlenül és pártatlanul teljesíti feladatait.
A Reuters szerint Antónnio Guterres ENSZ-főtitkár is elítélte az amerikai ítéletet, tekintettel arra, hogy az súlyos csapást mért a nemzetközi büntető igazságszolgáltatásra.
A következő hónapok várhatóan döntő fontosságúak lesznek az intézmény jövője szempontjából. Ha a tárgyalások meghiúsulnak, a szankciók jelentős pénzügyi és operatív akadályokat okozhatnak, és a Washington és Hága közötti összecsapást a nemzetközi igazságszolgáltatás egyik legsúlyosabb diplomáciai konfliktusává változtatják.