A diáktüntetések egyre növekvő hulláma megzavarta az iskolákat és egyetemeket Franciaországban, összecsapásokba, tüzekbe és több száz letartóztatásba torkollott, mivel a kormány az elmúlt években megpróbálta az ország egyik legsúlyosabb oktatási tiltakozását megfékezni.
A tüntetések október 1-jén, csütörtökön erősödtek, és a középiskolások több nagyvárosban is csatlakoztak egyetemi hallgatókhoz.
Sébastien Lecornu francia miniszterelnök miniszteri válságülést hívott össze, mivel zavargásokról számoltak be Párizsban, Nantes-ban, Lille-ben, Marseille-ben, Strasbourgban és az ország más részein.
Miért tüntetnek a diákok Franciaországban?
A mozgalom kezdetben a francia iskolákon belüli körülményekre vonatkozó panaszok miatt nőtt.
A diákok a hiányzó tanárokat, a további forrásokat, a romló iskolai épületek felújítását és a jobb tanulási feltételeket követelték.
Egyes tüntetők az egyetemi nyomással és a párizsi egyetemi felvételi rendszerrel kapcsolatban is aggályokat fogalmaztak meg.
Szerdára 356 középiskola teljes vagy részleges blokádot tapasztalt, napi 338-tól kezdve, Laurent Nunez francia belügyminiszter jelentése szerint.
A mozgalom azóta bővült, a Le Monde szerint mintegy 30 egyetem diákjai csatlakoztak a tüntetésekhez.
Erőszak tör ki több városban
Míg sok diák békésen vett részt, néhány tüntetés során súlyos incidensekről számoltak be.
A Nelson Mandela középiskola bejárati termét Nantes-ban egy tűz pusztította el csütörtök reggel. A tűz átterjedt az épület homlokzatára, mielőtt a tűzoltók megfékezték. Az iskolai tisztviselők úgy írták le a tüzet, mintha szándékos lenne, bár pontos eredetét nem állapították meg.
A Reuters további incidensekről számolt be, amelyek tüzekkel, az iskolák károsodásával, a rohamrendőrséggel és a sürgősségi járművek elleni támadásokkal kapcsolatosak.
A tömegközlekedés egyes városokban is megszakadt. Marseille-ben megszakították a busz-, villamos- és metrószolgáltatásokat, Strasbourgban pedig a zavargások közepette felfüggesztették a villamosszolgáltatást.
Több százat letartóztattak, mint sebesülteket.
A zavargások mértéke jelentős rendőri reakciót váltott ki.
Csak szerdán a hatóságok 625 letartóztatást jelentettek, míg 83 rendőr és csendőr megsérült.
Az oktatási hatóságok szerint a tüntetések kezdete óta 119 diák és oktatószemélyzet sérült meg, köztük 34 munkatárs.
A csütörtöki tüntetések kiterjesztésével a jelentések szerint több száz további letartóztatásra került sor szerte az országban.
Franciaország rendkívüli válságülést hív össze
A növekvő zavar miatt Lecornu válságülést hívott össze, amelyben magas rangú kormányzati tisztviselők vettek részt, köztük Edouard Geffray oktatási miniszter és Laurent Nunez belügyminiszter.
A kormány elítélte a tüntetések körüli erőszakot, miközben elismerte a diákok által felvetett aggályokat.
A politikai érvek is fokozódtak a zavargások miatti felelősség miatt. A kormánytisztviselők azzal vádolták a baloldaliakkal kapcsolatos számadatokat, hogy bátorították a mozgalmat, míg a La France Insoumise elutasította azokat az állításokat, hogy ő felelős az erőszakért. A Reuters arról számolt be, hogy a párttagok békés tüntetésre szólítottak fel, miközben kritizálták a kormány válaszát.
Néhány iskola az online órákat mozgathatná.
Az oktatási miniszter, Edouard Geffray bejelentette, hogy egyes iskolákhoz való hozzáférés nehézzé vagy nem biztonságossá válik, az osztályok átmenetileg online is mozoghatnak.
Azt mondta, távoli leckéket kell adni, ha a károk vagy blokádok megakadályozzák az iskolák biztonságos fogadó diákok.
A döntéseket az iskolarendőrök az oktatási hatóságokkal együttműködve hozzák meg, a TF1 szerint.
A Geffray várhatóan találkozik az oktatási szakszervezetekkel és szövetségekkel is, mivel a kormány keresi a módját a feszültségek csökkentésének és a diákok igényeinek kielégítésének.
Az elkövetkezendő napok döntő fontosságúak lesznek annak meghatározásában, hogy a demonstrációk könnyebbé válnak-e, vagy tovább terjednek-e Franciaországban.