Franciaország és Németország az Európai Uniót a kereskedelempolitika szigorúbb korszaka felé sürgeti, amely gyors reagálási mechanizmust javasol, amely lehetővé tenné Brüsszel számára, hogy megtorolhassa azokat az országokat, amelyeket súlyos versenytorzítással vádolnak.
A francia elnök, Emmanuel Macron és Friedrich Merz német kancellár az Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek szóló közös levélben ismertették a javaslatot.
A Reuters jelentése szerint Párizs és Berlin azt akarja, hogy az EU napokon belül reagálhasson, amikor a külföldi gazdasági gyakorlatok az európai vállalatokat, iparágakat vagy kritikus ellátási láncokat fenyegetik.
A javaslat hivatalosan nem egy adott országra irányul. De az aggodalmak Kína felé mutatnak.
Az európai kormányok egyre inkább aggódnak az erősen támogatott behozatal, dömping, pénznemek torzulása és a stratégiai jelentőségű termékek külföldi szállítóitól való függés miatt.
A francia és német javaslat két új eszközt hozna létre.
Az egyik arra ösztönözné Európát, hogy csökkentse a kritikus termékek egyes országoktól vagy beszállítóitól való függőségét. A másik lehetővé tenné az EU számára, hogy korlátozza az egységes piacához való hozzáférést, ha egy ország politikai vagy gazdasági intézkedésekkel szándékosan aláássa a tisztességes versenyt.
A Le Monde arról számol be, hogy az intézkedések végső soron lehetővé tennék Brüsszel számára, hogy kizárja az olyan országok áruit és szolgáltatásait, amelyek részt vesznek az európai vezetők által az EU ellen folytatott kereskedelmi háborúban.
Az eltolódás különösen jelentős Németország számára.
Berlin hagyományosan óvatosabb volt az agresszív kereskedelmi korlátozásokkal szemben, mivel a német gyártók és automatizálók nagymértékben függenek a nemzetközi piacoktól, beleértve Kínát is.
De ez a helyzet változik, mivel a kínai verseny egyre nagyobb nyomást gyakorol a német iparra.
A Reuters arról számolt be, hogy a francia és német tisztviselők úgy vélik, hogy a meglévő uniós kereskedelmi védelem már nem elegendő egy olyan globális gazdaságban, ahol a kereskedelmet egyre inkább stratégiai fegyverként használják.
Az Európai Bizottság már alkalmazott díjakat a kínai elektromos járművekre, és intézkedéseket hozott az európai acélgyártók védelmére. Párizs és Berlin most azt akarja, hogy Brüsszelnek gyorsabb és szélesebb hatásköre legyen.
Javaslatuk csak napokkal azelőtt született meg, hogy az EU vezetői várhatóan megvitassák Kínával a kereskedelmi egyensúlytalanságokat, és megelőzzék a további tárgyalásokat Brüsszel és Peking között.
Az Európai Bizottság üdvözölte a francia német kezdeményezést, amely hozzájárul a versenyképesség és a gazdasági biztonság tágabb stratégiájához.
Minden új mechanizmushoz szükség lenne az uniós kormányok és az Európai Parlament jóváhagyására.
Az európai két legnagyobb gazdaság közös lépése azonban egyértelmű jelzés: az EU arra készül, hogy jelentősen agresszívabbá váljon piacának védelmében, mivel a globális kereskedelmi feszültségek fokozódnak.