B ERLIN nem jött több mint 148 ezer ember keresni elfogatóparancs Németországban, míg 87,3 százaléka nem német állampolgárság. A Szövetségi Belügyminisztérium (Bundesinemin adminisztráció) által közzétett számadatok erős politikai reakciókat váltottak ki a biztonság, a migráció és a határellenőrzés terén.
A német BILD újság szerint, amely a W ELT am Sonntag által szolgáltatott adatokra hivatkozik, ebben a statisztikában csak 16,671 fő rendelkezik kizárólag német állampolgársággal. További 1,5% -uk német útlevéllel és egy másik állampolgársággal rendelkezik.
A német hatóságok által körözött külföldi állampolgárok közül a legnagyobb azonosított csoportok a 16,123 fős román, a 12,721 fős lengyelek, a 6,869 fős grúzok és a 6,696 fős török állampolgárok.
A statisztikák Bulgáriából, Albániából, Algériából, Ukrajnából és Marokkóból származnak.
Az adatok 2026. július 1-jére vonatkoznak. A német ügynökség jelentése szerint olyan személyeket képviselnek, akik ellen legalább egy nyílt elfogatóparancs van érvényben, és nem szabad összetéveszteni az egyedi elfogatóparancsok számával.
A kiadvány összeütközéseket okozott Bundestagban. Az alternatív MP für Deutschland (AfD), Sebastian Münzenmaier, akinek a parlamenti kérése a számok közzétételére vonatkozott, a német migrációs politika kudarcára utaló bizonyítéknak tekinti a helyzetet.
Szigorúbb ellenőrzésekre van szükség a német határokon, a bűncselekményeket elkövető külföldi állampolgárok kiutasítására, valamint a származási országokban a börtönbüntetések végrehajtására.
Még Alexander Throm, a parlamenti csoport belső politikájának szóvivője, a CDU / CSU is szigorúbb intézkedéseket kért. A határellenőrzések 2024. szeptemberi visszatérése óta a hatóságok több mint 17,500 személyt tartóztattak le, akik ellen elfogatóparancs volt érvényben.
Mindeközben Marcel Emmeritch a Zöld Pártból megköveteli, hogy a rendőrség az erőszakos bűncselekmények elkövetőire, a szélsőségesekre és a konkrét kockázatot jelentő emberekre összpontosítson, ahelyett, hogy a letartóztatások nagyrészt a véletlenszerű határellenőrzéstől függnének.
A Die Linke párt figyelmeztet a statisztikák általános értelmezésére. Clara Bünger képviselő rámutat arra, hogy az elfogatóparancs egy része kifizetetlen pénzbírsággal kapcsolatos, beleértve a tömegközlekedési költségmentes utazási eseteket is.
A rendőrséggel kapcsolatos problémák is aggodalomra adnak okot. Heiko Teggatz, a Deutsche Polizegewerkschaft egyesület igazgatója szerint a német rendőrség gyakran nem rendelkezik elegendő kapacitással a letartóztatási parancsok alapján történő szisztematikus kereséshez.
Michael Sainé, az Europe- Universität Viadrina büntetőjogi professzora figyelmeztet arra, hogy az elfogatóparancsok száma nem jelzi automatikusan a kockázat szintjét. Tudnia kell, hogy milyen bűncselekményekre van szükség.
A vita várhatóan folytatódik a német politikában, ahol a migrációs kérdések, a belső biztonság és az elítéltek kiutasítása továbbra is fontos téma marad a szövetségi kormány és a Bundestagi pártok számára.